Kasszia-fahéj és kumarin: miért számít, melyik fahéjfajról van szó

A fahéj a boltban egyetlen fűszernek látszik, a botanikában viszont több faj viseli ezt a nevet. A különbség nem ízlés kérdése: az egyik fajban lényegesen több kumarin van, mint a másikban, és erről az uniós szabályozásnak is van mondanivalója.

Két növény, egy név

A kereskedelemben két faj dominál. A Cinnamomum verum, más néven ceyloni vagy „igazi" fahéj, Srí Lankáról származik. A Cinnamomum cassia, a kasszia-fahéj, Kínából és Délkelet-Ázsiából érkezik, olcsóbb és erőteljesebb ízű — ez az, amit a legtöbb őrölt fahéj és a legtöbb étrend-kiegészítő tartalmaz.

Mi az a kumarin

A kumarin természetes aromaanyag, amely a kasszia-fahéj kérgében és számos más növényben előfordul. Nem adalékanyag és nem mesterséges összetevő: a növénnyel együtt kerül a termékbe. Aromaanyagként önmagában való hozzáadása az Unióban nem megengedett, természetes forrásból viszont jelen lehet.

Mennyi van belőle

A publikált mérések szerint a kasszia-fahéj kumarintartalma nagyságrendekkel magasabb, mint a ceylonié: előbbinél kilogrammonként több ezer milligrammot is mértek, utóbbinál a mennyiség jellemzően a kimutathatósági határ közelében marad. Ezért nem mindegy, melyik faj szerepel a címkén — és ezért érdemes a latin nevet keresni, nem a magyar „fahéj" szót.

A mérési adatok szórása egyetlen fajon belül is nagy. A kumarintartalmat befolyásolja a termőhely, a fa kora, a kéreg vastagsága és a feldolgozás módja, ezért két, azonos fajból származó tétel között többszörös különbség is lehet. Emiatt nem lehet egyetlen átlagszámot adni, és emiatt dolgoznak a gyártók tételenkénti vizsgálati bizonylattal.

Az EFSA tolerálható napi bevitele

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a kumarinra 0,1 mg/testtömeg-kilogramm napi tolerálható bevitelt állapított meg, és ezt a 2008-as újraértékelésében fenntartotta. Ez az érték a teljes napi bevitelre vonatkozik, minden forrásból együttesen, nem egyetlen termékre.

Hol szab határt az uniós rendelet

Az 1334/2008/EK rendelet III. melléklete néhány élelmiszer-kategóriára határoz meg felső kumarinszintet. A felsorolásban fahéjra utaló hagyományos és idényjellegű pékáru, reggeliző gabonapelyhek, finom pékáru és desszertek szerepelnek, egymástól eltérő értékekkel. A logika az, hogy azokat a termékeket szabályozza, amelyekből egyszerre sokat esznek.

Miért nem szerepel a listán az étrend-kiegészítő

A kapszula nem tartozik a felsorolt kategóriák egyikébe sem, így rá ez a határérték nem vonatkozik. Ez nem kivételezés, hanem a rendelet hatályának következménye: az étrend-kiegészítőket külön irányelv szabályozza, a növényi összetevők engedélyezése pedig tagállami hatáskör maradt.

Kivonat és őrölt fűszer nem ugyanaz

A címkén szereplő „80 mg kéregkivonat 2:1" nem 80 mg fahéjport jelent. A kivonat töményebb az alapanyagnál, a kumarin pedig nem feltétlenül dúsul vele arányosan: a kivonás módjától függ, mennyi kerül át belőle. Ebből következik a legfontosabb korlát: a kivonat kumarintartalmát a kivonat aránya alapján megbecsülni nem lehet.

Érdemes a nagyságrendeket is szem előtt tartani: egy sütemény fűszerezése több gramm őrölt fahéjat jelenthet, míg a kapszulában néhány tized gramm a teljes tartalom, ennek is csak egy része a fahéjkivonat. A két helyzet tehát nem ugyanaz, még ha a szó a címkén azonos is.

Mit mond erről a címke

Semmit — és ez nem szabálytalanság. A gyártóknak nem kell feltüntetniük a kumarintartalmat, mert az nem összetevő, hanem a növény természetes alkotórésze. Aki tudni akarja, annak a gyártót kell megkérdeznie, aki elvileg rendelkezik a nyersanyag vizsgálati bizonylatával.

Mit tehet az olvasó

Három dolgot. Megnézni a latin nevet a címkén, mert a cassia és a verum két különböző dolog. Számba venni, hány forrásból jut fahéjhoz naponta, mert a tolerálható bevitel összegezve értendő. Ha pedig gyógyszert szed, egyeztetni a kezelőorvosával, mielőtt bármilyen növényi készítményt elkezd.

Aki pontos adatot szeretne, a gyártói ügyfélszolgálaton kérheti a nyersanyag vizsgálati bizonylatát. Ez nem szokatlan kérés: a beszállítói dokumentáció része, és a komoly gyártók rendelkeznek vele. Ha a választ elhárítják, az önmagában is információ.

Ki felügyeli Magyarországon

Az étrend-kiegészítőket forgalomba hozatal előtt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak kell bejelenteni; ez nyilvántartásba vétel, nem engedélyezés. Az élelmiszerek hatósági ellenőrzése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladata, a jelölés és a reklám valótlansága pedig fogyasztóvédelmi eljárás tárgya lehet.

A fogyasztóvédelmi bejelentés bárki számára nyitva áll, ha egy hirdetés a valóságnak nem megfelelő állítást tartalmaz; a hatóság ezt a jelölés és a kereskedelmi gyakorlat szabályai alapján vizsgálja.

Röviden

A kasszia-fahéj nem tiltott összetevő, és a jelenléte önmagában nem mond semmit egy termékről. Azt mondja meg, hogy melyik fajról van szó, és hogy a kumarin kérdése létezik — a válasz pedig nem a doboz elején van, hanem a latin névben és a gyártó dokumentációjában.